Mozgásérzékelős mennyezeti lámpa
Nincs kapcsoló, vagy jellemzően rövid ideig tartózkodsz a helységben és kényelmetlen lenne folyamatosan kapcsolgatni a mennyezeti lámpát? Válassz beépített mozgásérzékelős mennyezeti lámpát, így mindig csak akkor lesz felkapcsolva a lámpa, amikor szükséged van rá! Hogyan válassz mozgásérzékelős mennyezeti lámpát? Kattints az olvass tovább gombra és olvasd el szakmai cikkünket a megfontolt döntéshez!
Elérhetőség
Márka
Fényáram (lumen)
Fényszín
Teljesítmény (watt)
Színhőmérséklet (kelvin)
Funkció
Szabályozható
Foglalat
Anyag
Szín
Védettség
Termék szűrő
35 ajánlat
A mozgásérzékelő nyújtotta hasznos funkció és az esztétikum tökéletes párosítása
A mozgásérzékelős mennyezeti lámpák használatát elsősorban olyan helységekben ajánljuk, ahol egyszerre viszonylag rövid idejű a tartózkodás és emiatt kényelmetlen és értelmetlen lenne a fali kapcsolók használata. Az ilyen mennyezeti lámpák mozgásérzékelői lehetnek passzív infra érzékelők, vagy úgynevezett radaros érzékelők. Mindkettőnek megvan az előnye és természetesen egy kicsi hátránya is, mellyel azért mennyezeti lámpás felhasználásnál együtt lehet élni.
A mozgásérzékelőként a köznyelvbe ívódott termékek, úgynevezett passzív infra érzékelők. Mit is jelent az, hogy passzív? Ez a szó ebben az esetben csak annyit jelez, hogy maga az érzékelő nem bocsát ki semmilyen jelet, csupán a környezet hőmérsékletét figyeli. Hőhullámokat minden hőforrás bocsát ki, tehát mi magunk is sugározunk valamilyen szinten egy megadott hullámhossz tartományban. Azaz a mennyezeti lámpát a figyelt terület hőmérsékletváltozása fogja bekapcsolni. És pont ez az elv okozhat ritkán alaptalan kapcsolás, hiszen, ha például a konyhában sütünk, a konyhából például az előszobába felszerelt mozgásérzékelős mennyezeti lámpa felé kiáramlik a meleg levegő, attól bizony felkapcsolhat a mennyezeti lámpa. Ez okozhat alaptalan kapcsolást, de egy-egy kapcsolás alatt elhasznált villamos energia a rövid időnek és a már a legtöbb mozgásérzékelős mennyezeti lámpánál jelenlévő LED technológiának köszönhetően szinte mérhetetlenül kicsit. Akkor érdemes kerülni a passzív infra érzékelős mennyezeti lámpák használatát, ha a lámpa érzékelője rá tud látni radiátorra, mert ez esetben ijesztő éjszakai élmény lehet egy folyosón felkapcsoló mennyezeti lámpa. A passzív infra mozgásérzékelővel szerelt mennyezeti lámpák kép alapján felismerhetők arról a technológiai sajátosságról, hogy az érzékelőnek mindig közvetlenül „ki kell látniuk” a lámpából, így a lámpa formáján mindig megjelenik egy szenzor lencse, ahogy az alábbi képen is látható. Kínálatunkban a Philips mozgásérzékelős mennyezeti lámpa típusok rendelkeznek passzív infra érzékelőkkel, melyek mozgás és fényérzékenysége, bekapcsolási ideje a lámpa búrája alatt állítható.
Ezzel szemben a mikrohullámú mozgásérzékelők működésénél a Doppler effektust használják fel, ezért szokták Doppler-radar néven is emlegetni ezeket a típusokat. Ennek az a lényege, hogy az adott frekvencián kibocsátott hullám közeledő, illetve távolodó tárgyakról visszaverődve magasabb, illetve alacsonyabb frekvencián ér vissza a kibocsátó eszközhöz. Ez az érzékelési technológia már évtizedek óta bizonyítja életképességét a bevásárlóközpontok és benzinkutak bejárati ajtóinak működtetésekor. A mikrohullámú érzékelők nem érzékenyek a légörvényekre, tehát a hagyományos (PIR) mozgásérzékelőkkel ellentétben nem okozhat téves kapcsolást a például konyhából kiáramló meleg levegő. Megbízhatóan érzékelik viszont a nagyméretű testek által keltett frekvenciaváltozást. A hálózati feszültségre tervezett mikrohullámú mozgásérzékelők kompakt mérete (~4 x 4 x 9 cm) lehetővé teszi, hogy a lámpatesten belülre, manipulálástól és rongálástól védhető módon kerüljön elhelyezésre az eszköz. A mikrohullámú mozgásérzékelőkkel szerelt mennyezeti lámpák mozgás és fényérzékenysége, bekapcsolási ideje a lámpa búrája alatt lévő érzékelőn elhelyezett, úgynevezett „DIP” kapcsolókkal állítható. Az érzékelőn látható módon a jellemzően kilenc pici kapcsolóval fixen beállítható a bekacsolás ideje általában 1 perc és 15 perc között (típusfüggő), a fényérzékeség (tehát, hogyha például világos van külső benapozás által, mozgás esetén se kapcsoljon be a lámpa) és az érzékelés erőssége. Ennél a technológiánál viszont az utóbbi, azaz az érzékenység erősségére kell kicsit figyelnünk. Nagy érzékenyégre állítva ugyanis a mikrohullámú mozgásérzékelő képes átlátni üvegen, vagy akár falakon, tehát akár egy szomszédos helység fel közelében történő mozgásra is képes felkapcsolni. Ezért mikrohullámú mozgásérzékelők lakásban történő alkalmazásakor, így mikrohullámú mozgásérzékelővel szerelt beltéri mennyezeti lámpák beállításakor azt javasoljuk, hogy az érzékelőn a legkisebb érzékenységi fokozatot állítsd be először. Csak akkor állíts később az érzékelőn nagyobb érzékenységet, ha a legkisebb érzékenységi szint nem szolgálja ki a szükséges igényt, azaz nem „lát” oda a helységben, ahova kell.
Mint látható, mint két technológiának meg vannak az előnyei mozgásérzékelős mennyezeti lámpában történő alkalmazáskor, csak a választásnál figyelembe kell venni sajátosságukat. Egy passzív infra érzékelős mennyezeti lámpát ne válasszuk egy radiátoros helységbe, a mikrohullámú érzékelőset lehetőleg pedig ne válasszuk olyan helységbe, ahol a szomszédos helységek felé gipszkarton falak vannak és gyakori a fal közeli mozgás. Mindezen hátrányok, vagy inkább kiválasztáskor figyelembe veendő sajátosságokért cserébe viszont többé nem marad égve a lámpa, ha nem vagyunk ott és mindig fényárban léphetünk be a helységbe. A mozgásérzékelős mennyezeti lámpákat természetesen felszereleheted akkor is, ha már a helységben van kapcsoló, ez esetben a kapcsolót felkapcsolva kell hagyni, de még jobb, ha egy villanyszerelő kiiktatja a kapcsolót.